A modell dióhéjban
A lakás hőterhelését két részre bontjuk. Az egyik a transzmissziós és szellőzési rész,
ami a kinti és a benti hőmérséklet különbségével arányos — erre hat a hőfok emelése.
A másik a napsugárzás és a belső hőforrások (emberek, gépek), ami a hőfoktól független,
viszont árnyékolással jól csökkenthető. Az arányuk átlagos lakásnál nagyjából 55–45%.
A hőterhelésből a klíma SEER értékével (szezonális hatásfok) és a részterhelés-korrekcióval
számoljuk a villamos fogyasztást. Az inverteres gép részterhelésen jobb hatásfokkal megy,
a fix fordulatszámú a be-ki kapcsolgatás miatt inkább veszít.
Miért az életkort kérdezzük a típus helyett?
Mert azt mindenki tudja, a SEER-t szinte senki. Az életkorból jól becsülhető a hatásfok:
a 12+ éves gépek jellemzően fix fordulatszámúak (SEER ≈ 3,3), a 7–12 évesek belépőszintű
inverteresek (≈ 4,8), a 3–6 évesek ≈ 6,0, az újak pedig ≈ 6,8. Ha tudod a pontos típust,
a „Pontosítanád?” résznél megadhatod a teljesítményt is.
Miért 6–8% fokonként?
Mert csak a hőterhelés ΔT-függő része csökken. Átlagos lakásnál, 28 °C-os kinti átlagnál
a 22 → 24 °C váltás nagyjából 12–14%-os csökkenést hoz — ez fokonként 6–7%.
Rosszul szigetelt, nagy üvegfelületű lakásnál kevesebb, jól szigeteltnél több.
Alapértékek, amiket használunk
- Fajlagos hőterhelés: 90 W/m² átlagos lakásra, 35 °C-os méretezési külső hőmérsékleten
- CO₂-kibocsátás: 0,23 kg/kWh (magyar villamosenergia-mix)
- Elektromos autó: 17,5 kWh/100 km — azaz 5,7 km/kWh
- Áramár: 48 Ft/kWh vegyes ár (2026-os lakossági díjak: 36,9 Ft/kWh a keretig, 70,1 Ft/kWh felette)
- Külső hőmérséklet: 28 °C az „átlagos” beállításnál, OMSZ nyári maximum-átlagok alapján
- Hűtési szezon: 90 nap, június 1-től számolva
- 12 óránál hosszabb üzemidőnél a külső átlaghőmérséklet fokozatosan 3 °C-kal csökken, mert az éjszakai órák is beleszámítanak
- Kiinduló állapot: régen takarított gép (−12% hatásfok), nincs tudatos árnyékolás, nincs ECO mód. A tippek ehhez képest mérik a nyereséget — ha valamit már csinálsz, azt egyszerűen ne kapcsold be.
Milyen áramárral számolunk és miért?
Alapértelmezésben 48 Ft/kWh-val. Magyarországon 2026-ban a lakossági áram
36,9 Ft/kWh az éves 2523 kWh-s támogatott mennyiségig (ez havi 210 kWh-ra elosztva),
a felett pedig 70,1 Ft/kWh.
A klíma többletfogyasztás: rárakódik arra, amit a háztartás egyébként is elhasznál.
Egy átlagos otthon éves fogyasztása épp a támogatott keret környékén van, így a nyári
klímázás jelentős része már a drágább sávba csúszik át — de nem feltétlenül az egész.
A 48 Ft ezt a kettősséget képezi le.
Ha tudod, hogy nálad hogy áll: a „Pontosítanád?” résznél írd át. Aki biztosan a kereten belül
marad, számoljon 36,9-cel; aki minden évben átlépi, 70,1-gyel — utóbbinál a megtakarítás
forintban közel a duplája lesz.
Honnan jön a külső hőmérséklet és a szezon hossza?
A számítás nem a napi átlaghőmérséklettel dolgozik, hanem azzal, hogy
mennyi meleg van odakint, amíg a klíma megy. Az OMSZ adatai szerint a nyári hónapok
napi maximumhőmérsékleteinek átlaga országosan 26–27 °C; nagyvárosban és az Alföldön
ennél 1–2 fokkal magasabb. Mivel a klíma a nap legmelegebb szakában dolgozik a legtöbbet,
az „átlagos” beállítás 28 °C-ot használ.
Ha 12 óránál tovább megy a gép, az éjszakai órák is beleesnek az üzemidőbe — ilyenkor a
modell fokozatosan, legfeljebb 3 °C-kal csökkenti ezt az értéket.
A szezon hossza alapból 90 nap, amit június 1-től számolunk — ez nagyjából a
június–augusztus időszak. Magyarországon a klímahasználat jellemzően 80–110 napra terjed ki;
a mező mellett mindig kiírjuk, épp milyen időszakot jelent a beállított érték.
Miért éri meg szakemberrel takaríttatni?
A szűrő házilag is leöblíthető, de a fogyasztás nagyobb részét nem az viszi el, hanem a
hőcserélő lamellái és a ventilátorkerék. Ezekre évek alatt zsíros porréteg rakódik,
ami rontja a hőátadást — a gép ugyanazért a hűtésért tovább és nagyobb teljesítménnyel jár.
Ehhez vegyszeres tisztítás és részleges szétszerelés kell, amit szakember végez.
A számításban ezt 12%-os hatásfokromlásként vettük figyelembe egy régen takarított gépnél.
A takarításnak külön díja van, amit a kalkulátor nem tartalmaz — cserébe az energiamegtakarítás
mellett a beltéri levegő minősége és a gép élettartama is nyer rajta.
Számít, hogy hány klímám van?
A fogyasztásra alig. A klíma annyi energiát használ, amennyi hőt el kell vinnie —
ezt pedig a hűtött terület, a beállított hőfok és az épület határozza meg,
nem a gépek száma. Két 2,5 kW-os gép ugyanannyit fogyaszt, mint egy 5 kW-os, ha ugyanazt
a teret hűtik ugyanarra a hőfokra.
Ahol mégis számít: a méretezésnél. Ha a gépek együttes teljesítménye kevés a területhez,
a klíma folyamatosan maximumon menne és nem érné el a beállított hőfokot — erre figyelmeztetünk.
Ha pedig több gép között oszlik el ugyanaz a terhelés, mindegyik alacsonyabb részterhelésen megy,
ami egy inverteres gépnél kissé jobb hatásfokot jelent.
Ha három szobában megy három klíma, azt nem a darabszámmal, hanem a nagyobb
hűtött területtel add meg — ott jelenik meg a valódi többletfogyasztás.
Miért a Faktort válaszd?
- 30 év szakmai tapasztalat — a hűtéstechnika minden területén
- Több ezer elégedett ügyfél és számtalan referencia mögöttünk
- Ingyenes tanácsadás telefonon és online, kötelezettség nélkül
- Két budapesti szaküzlet: Pesti út 9. és Lokátor utca 17.
- Klímatelepítés és szerviz, hőszivattyús és VRF rendszerek, folyadékhűtők,
légtechnika, napelem — egy kézből
- A Wipcool márka hivatalos magyarországi disztribútora
Nem csak eladunk: megnézzük, mi kell valójában. Ha a kalkulátor szerint elég a
beállításokon változtatni, azt mondjuk meg — és nem próbálunk új gépet eladni.
Mit NEM tartalmaz a számítás?
A páratartalom-elvonás energiaigényét (nedves napokon a valós fogyasztás magasabb),
a készenléti fogyasztást, a nyílászárók légtömörségét, és a hőszigetelés hőtárolását.
A kapott szám nagyságrendileg pontos becslés, nem mérési eredmény.
